Treatment of Shock

.My[t]H.  2005.03.22. 17:47

Nos ez a harmadik órájuk. Tudom, hogy mindannyian fáradtak, de azért figyeljenek!

Még az elvérzésnél és egyéb sebesüléseknél is gyakoribb, hogy a katonák sokk miatt hullanak el. Tavaly kimentem a gyakorlótérre és láttam egy fickót, aki nem figyelt ezen az előadáson. Egy hőgutát kapott társának jéghideg vizet adott: jót akart, de ezzel majdnem megölte. Ma megtanuljuk, hogy ez miért történt és a sokk miért okozhat olyan súlyos gondot.

A sokkot súlyos sebesülés vagy nagy vérveszteség okozhatja. Megakadályozza a test normális vérellátását, ami az életfunkciók leállásához vezethet. Ha a sokkot nem kezelik megfelelően és gyorsan, az eredmény halál lehet.

Sokkot okozhatnak kisebb nagyobb sérülések is. Általában vérveszteség, szívelégtelenség, egy robbanás, égés, súlyos fertőzés, gyógyszer- vagy ételallergia, rovarcsípés, kígyómarás vagy kiszáradás a fő ok. A sokk lebénítja és lassítja a testet. Ha a vérellátás megszűnik a testben, beállhat a halál. A sérült életét a gyors felismerés és a megfelelő kezelés mentheti meg. Ezen az órán megismerkednek a sokk jeleivel és tüneteivel. Képesnek kell lenniük végrehajtani a sokk megelőzésének négy lépését. Ezeket azonban csak akkor használhatják, ha az előző órákon megismert életmentő technikákat már bevetették.

A sokk jelei és tünetei:
- izzadás, de hideg a bőr, tapadós bőrnek is hívják
- sápadt bőr, de előfordulhat, hogy a normál bőrszín foltokban halványabb
- remegés vagy idegesség, ha a sérült áll, lehet, hogy cél nélkül lépked, bolyong, ha ül, lehet hogy előre-hátra dülöngél
- szomjúság
- erős vérzés
- zavarodottság, ilyenkor előfordul, hogy a sérült nem tudja hol van, és még az ismerős helyeket és tárgyakat sem ismeri fel
- előfordulhat gyors légzés, zihálás, amikor a levegővétel gyorsan és hirtelen történik
- látható elszíneződés, kékülés főként az ajkakon
- hányás
- és végül émelygés, amit csak úgy tudhatunk meg, ha megkérdezzük a sérültet, ilyenkor általában kevergő gyomorról és hányingerről számolnak be.

1. A kezeléshez fektessük a hátára a sérültet. Bármivel, ami elérhető, emeljük a sérült lábát a szívénél magasabbra. De legyenek nagyon óvatosak, néhány sérültnél a sokkot szívinfarktus okozza, vagy tüdőproblémája van és csak ülve kap levegőt. Ha ilyet tapasztalnak, hagyják ülni a katonát. Ne emeljék fel a vélhetően törött végtagokat, amíg azokat nem látták el. Akkor se emeljék fel a sérült lábát, ha hasi sérüléseket látnak. Távolítsanak el minden ruhadarabot a nyak és a mellkas körül, ha azok szoríthatnak.

2. Ezek után lazítsanak a sérült ruházatán. Ennek az a célja, hogy könnyítsük a véráramlást és a légzést. Így elkerülhető, hogy a sokk mélyüljön.

3. Ne engedjék a sérültet kihűlni, vagy túlhevülni. A lehűlés ellen takarják valami kéznél levővel a sérültet, hogy a test ne veszítsen hőt. A takarót a földön fekvő alá is helyezzék be, hogy a felfázást elkerüljék a hidegben. Bármi használható, akár egy poncho, száraz levelek, egy takaró, fenyőtű és egyéb rögtönzött anyagok is. Melegben meg kell akadályozni a túlhevülést, mert az súlyosbíthatja a sokkot. Bármilyen rögtönzött fedél alkalmazható melegben, ágakra terített pokróc, egy árnyas fa, épület, minden ami árnyékot ad a közvetlen napsütés elől.

Figyelem, semmilyen ital és étel nem adható a sérültnek, mert ez még súlyosabb sokkot okozhat!

4. Ha meg akarjuk előzni a sokkot, legyünk magabiztosak, és biztosítsuk a katonát, hogy képesek vagyunk segíteni. Ezt nyugodt, pozitív és megnyugtató kijelentésekkel tehetjük meg. Éreztessük a katonával, hogy tudjuk mit teszünk, és hogy a legjobb tudásunkkal segítünk. Mindenekelőtt azonban, soha ne beszéljünk a sérültek előtt a sérülések mértékéről és súlyosságáról! Az ijesztő tények közlése ugyanis sokkot idézhet elő. Próbáljunk meg orvost keríteni, amilyen gyorsan csak lehet. Ne felejtsék, lehetőleg soha ne hagyják magára a sérültet. Ha mégis távozniuk kell, fordítsák a sérült fejét oldalra, nehogy a saját hányásába fulladjon!

Végül de nem utolsósorban, keressenek orvosi személyzetet, amint lehet. Pontosan fel kell mérniük a traumát, hogy az elsősegély nyújtással megelőzhessék a további sérüléseket vagy a halált. Sok esetben a hirtelen jött helyzetben elfelejtünk egy-egy fontos lépést. Ezért, ha a helyzet engedi, orvost kell találnunk. De nem hagyhatjuk félbe a kezelést, mert ez többet árt a sérültnek. Ha lehet, küldjünk valaki mást orvosi segítségért. De még egyszer: gyorsan találjanak orvosi segítséget!

A teszt:

1. A sokk kezelése az elsődleges életmentő beavatkozás
a. igaz
b. hamis

2. Melyik jel vagy tünet NEM utal sokkra?
a. tapadós bőr
b. zihálás
c. émelygés
d. orrfolyás

3. A sokk kezeléséhez mindig fel kell polcolni a sérült lábát
a. igaz
b. hamis

4. Fel kell polcolni a lábat, kivéve, ha…
a. a törést nem kezeltük (nincs sínben)
b. hasi sérülést látunk
c. mindkettő
d. egyik sem

5. Ha a sérült szomjas, mindenképpen itassuk meg
a. igaz
b. hamis

6. Melyik állítás igaz?
a. tájékoztatni kell a sérültet a probléma súlyosságáról
b. meg kell nyugtatni, és biztosítani a segítségről
c. itatni, etetni kell
d. hűvös helyre kell vinni