Vérző sérült ellátása

Most, hogy már fel tudjuk mérni a légzési problémákat, és segíteni tudunk a nehezen vagy egyáltalán nem lélegző sérültnek, következő lépésként megtanuljuk, hogy lássuk el a vérző sérüléseket. Ha nem tudjuk elállítani a vérzést, a sérült szintén meghalhat. A vérveszteség ugyanolyan halálos, mint a légzés leállása. Akár katonáról, akár polgári személyről van szó, a sérült ember általában nincs olyan állapotban, hogy szakszerűen ellássa a vérző sebet. Itt jövünk mi a képbe. Nekünk kell ellátni a vérző sérültet. Ha lehetséges először is tárjuk fel a sebet, szétnyitva vagy levágva, de távolítsuk el a környező ruházatot. Ez teszi lehetővé, hogy felmérjük a sebesülés mértékét. Bármi is ragadt vagy ékelődött a sebbe, azt hagyjuk úgy, nehogy súlyosbítsuk a sebesülést. A harctéren ne próbáljuk kitisztítani a sebet.

A kötszer egy lágy anyagból készül párnácska, amelyet közvetlenül a sebre helyezünk. Ha harctéri körülmények között kötszert kell használnunk egy sérült társunk vérző sebéhez, mindig az ő kötszer készletét használjuk, és soha ne a sajátunkkal dolgozzunk.

A kötszert helyezzük közvetlenül a sebre. Két kezünkkel ragadjuk meg a kötszer két szürkésbarna végét, és széthúzva nyissuk ki. Fontos, hogy a fehér oldalával lefelé helyezzük a sebre. Egyik kezünkkel tartsuk a kötszert a seben, a másikkal pedig a tekerjük a sérülés köré a kötszer egyik végét. Figyelem, ha a sérült képes rá, kérjük meg, hogy tartsa ő a kötszert a helyén, amíg mi a kötözést végezzük. A kötszer másik végét tekerjük az ellenkező irányba és húzzuk addig, amíg fel nem fekszik a testfelületre. A kötszer sebet takaró szélénél, kössük meg a végeket egy biztonságos csomóval. A takarókötés csomóját tilos közvetlenül a seb fölött megszorítani. A csomónak elég erősnek kell lennie, hogy a kötszert a helyén tartsa, de nem lehet annyira szoros, hogy két ujjunk ne férjen be a csomó és a kötszer közé. Ha a seb erősen vérzik, 5-10 percig kezünket szorítsuk a kötszerre, így lassítva a vérzést. Ha a sérült tudatánál van és képes az utasításaink végrehajtására, kérjük meg, hogy ő szorítsa a kötszert.

Ha ez nem állítja el a vérzést, alkalmazzunk közvetlen nyomást magán a seben.

A vérzés enyhítésére emeljük a sérült végtagokat a szívnél magasabbra. Ha nem lehetséges, hogy a sérült tartsa magasba a végtagot, vagy mi tegyük ezt, egy takaró, poncho, sátorponyva, farönk vagy bármilyen más elérhető tárgy alkalmas a dologra. Ha gyaníthatóan eltört a végtag, tilos megemelni, amíg azt nem raktuk sínbe!

Ha a seb továbbra is vérzik, szükségessé válhat a rögtönzött nyomókötés alkalmazása. A nyomókötés a következőkből áll:

1. Bármilyen nagyobb szövetdarab, amelyet többször is összehajtunk. Ez lehet egy darab rongy, vagy a katona ruhájának egy darabja. Ez az eredeti kötés fölé kerül.
2. Rongy csíkok az egyenruhából letépve, de használhatunk egy zoknit is vagy bármit, amellyel stabilan a seb fölé erősíthetjük az összehajtogatott nyomópárnát. Ne felejtsük el felpolcolni a sérült végtagot!

Helyezzük az összehajtott párnát közvetlenül a seb fölé, az eredeti kötésre.

1. A rögtönzött kötöző anyagot helyezzük a párnára, és egy gyors csomóval szorítsuk rá vele a végtagra.
2. Ezúttal közvetlenül a seb felett húzzuk meg a csomót, így biztosítva a kiegészítő kötést.

Ellenőrizzük, hogy a kötés elég erős-e. Akkor megfelelő, ha legfeljebb egy vagy két ujjbegyünk fér a kötés és a csomó közé. A nyomókötésnek nem szabad elszorítani az ereket, és azonnal el kell távolítani, ha a bőr a kötés mellett elkékül vagy elszürkül.

Ha a nyomókötés és a végtag felpolcolása ellenére még mindig fennáll a vérzés, szükségessé válhat egy vagy több nyomáspont elszorítása az áldozat testén. A használandó pont mindig a sérült végtagon található a seb és a szív között található. A nyomáspontok használata lassítja a vérkeringést az érintett végtagban, és segíti a véralvadást. Ha egyszer a nyomáspontok használata mellet döntünk, készen kell állnunk rá, hogy akár 10 percig is szorítanunk kell majd az adott pontot. Ha a vérzés elállt, alaposan vizsgáljuk meg a sérültet az esetleges további életveszélyes sérülések miatt.

Ha minden kísérletünk elbukott a vérzés megszűntetésére, lehet, hogy szorítókötést kell alkalmaznunk. Ez tulajdonképpen egy érszorító csomó, amelyet a lábon vagy karon elhelyezve megszüntethetjük az erős vérzést. A kötöző anyag valamilyen erős szövet lehet.

Ha a vérzést nem lehet megszűntetni, vagy a sérült elveszítette a végtagját, mindenképpen szorítókötést kell alkalmaznunk. Ha a katona végtagja teljesen leszakadt, lehet, hogy nem is vérzik, amikor rátalálunk, de az érszorításra akkor is szükség van. A vérzés hiánya ilyenkor a test védekező mechanizmusának köszönhető, a véredények ugyanis összehúzódnak a végtagvesztéskor. Ám egy idő után az érfalak elernyednek, és megindul a vérzés.

A szorítókötést akkor alkalmazzuk, ha minden más eszköz kudarcot vallott. Az érszorító kötéshez tilos drótot vagy cipőfűzőt használni, hiszen ezek további károkat okozva, megvághatják a végtagot. Szorító kötés csak a karokon és a lábakon használható, amikor a végtag elvesztését, vagy a halált akarjuk megakadályozni. Ha a szorító kötést egyszer felhelyeztük, ne, ismétlem, ne igazítsunk vagy lazítsunk rajta, és véletlenül se próbáljuk eltávolítani.

A szorítókötést a következő módon alkalmazzuk:

1. Készítsük elő az eszközöket. Rögtönzött kötöző anyagot ruhacsíkokból vagy bármely más erős szövetből. Készítsünk egy legalább két hüvelyk széles övet. Szerezzünk be egy merev, botszerű tárgyat.
2. Helyezzük fel az érszorítót a seb és a szív közé, a sebtől 2-4 hüvelykre. Ha a sérülés a könyök vagy a térd alatt található, az érszorítót az izülethez lehető legközelebb helyezzük el. Jegyezzük meg: az érszorító nem használható közvetlenül az izületen és a seben. Ha lehetséges az érszorítót az ingujj vagy a nadrág szára fölé kössük, a további sérülések elkerülése végett.
3. Kössünk egy fél csomót, mintha félig kötnénk meg a cipőfűzőnket.
4. A fél csomóra tegyük a merev tárgyat, például botot.
5. A bot felett kössünk egy jó erős csomót.

Tekerjük a botot, amíg a kötés rá nem feszül a végtagra és világos vörös vérzés el nem áll. Kiterjedt sebesülés vagy végtagvesztés esetén a sötétebb színű vér egy rövid ideig még szivároghat. Ha lehetséges, úgy mozgassuk és kezeljük a sérültet végtagot, hogy a sérült azt ne lássa. Biztosítsuk az érszorítót a kötőző anyag végével vagy egy másik ruhadarabbal.

Figyelem, ne takarjuk el a szorítókötést! Hagyjuk jól láthatóan szabadon! Jegyezzük meg, ha a végtag hiányzik, először az érszorítást alkalmazzuk a vérzés elállítására, és csak azután kötözzük be a sebet, bármilyen elérhető kötszerrel vagy ruhadarabbal.

Ne felejtsék el megjelölni a sérült homlokát egy nagy T betűvel, ami a szorítókötés (Tourniquet) használatát jelzi, ezen kívül írjuk oda a felhelyezés idejét is! Amint a sérültet bekötöztük és megjelöltük, életbevágó, hogy azonnal orvosi segítséget keressünk.


A teszt:

A seb feltárásakor mindent, ami beleragadt vagy ékelődött a sebbe, el kell távolítani a kötözés előtt.
a. igaz
b. hamis

Kinek a kötszerkészletét kell először használnunk?
a. a felcserét
b. a sérültét
c. a sajátunkat
d. egy társunkét

A kötszer felhelyezésekor hogyan találkoznak a kötöző anyag végei?
a. ellenkező irányból
b. azonos irányból
c. keresztezik egymást
d. párhuzamosan

Melyik állítás az igazabb
a. Mindig emeljük meg a végtagot.
b. Emeljük meg a végtagot, amikor lehetséges
c. Soha ne emeljük meg a végtagot
d. Egyik sem a fentiek közül

Ha a kötszer használata nem állítja el a vérzést, mi a teendők helyes sorrendje?
a. Közvetlen nyomás, ha lehetséges, felpolcolás és azután a szorítókötés
b. A vérveszteség elkerülésére azonnali érszorítás
c. Közvetlen nyomás, ha lehetséges, felpolcolás, és nyomókötés
d. Nyomókötés, felpolcolás és végül szorítókötés

Melyik állítás igaz?
a. A használandó nyomáspont a szív és a sérült végtag között van.
b. Ha nyomáspontot alkalmazunk, készen kell állnunk, hogy akár 10 percig is szorítanunk kell.
c. A véráramlás lassítása segíti a véralvadást
d. Mindhárom állítás igaz.

Ha egy szorítókötéssel kezelt sérültet letakarunk, a kötést mindig jól láthatóan, szabadon kell hagyni
a. igaz
b. hamis

Szorítókötés esetén, milyen információkat kell a sérült homlokára jegyezni?
a. A kötés felhelyezésének idejét
b. A kötés felhelyezésének dátumát és idejét
c. Egy nagy T betűt és a felhelyezés idejét
d. A felhelyezés idejét és helyszínét